A városról
Pannonhalma
Pannonhalma egy nagyjából 4000 fős kisváros Győr-Moson-Sopron megyében. Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban, a fővárostól nagyjából 130 km-re. Kedvelt turisztikai célpont, elsősorban a Pannonhalmi Bencés Főapátságról és annak épületeiről ismert. Az épületegyüttes 1996-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára.
A település már a honfoglalást megelőző ezer évben is lakott terület volt különböző népcsoportok által. A honfoglalást követően Géza fejedelem alatt létesült, vélhetően a temetődombon, a fejedelmi udvarház, ez lett a 996-ban behívott bencések első otthona is. Később mind a tatárjárás, mind a török hódítások nyomot hagytak a településen, ami a külső hatások miatt többször is elnéptelenedett. A XVIII. század az újraépítés korszaka volt, amikor németek és szlávok költöztek a magyar lakosok mellé, a faluképben már megjelennek a gazdálkodás első jelei. Az 1980-as években létrehozzák a Pannonhalma-Sokoróalja Borvidéket, mintegy elismerésül az itt folyó magas minőségű borászati tevékenységért. 200-ben a település városi rangot kapott, és a térség meghatározó szereplőjévé vált. Pannonhalma életében egyre meghatározóbbá vált az idegenforgalom, hiszen a város turisztikai kínálatát színesíti a világörökségi bencés apátság, a különböző vendéglátó egységek, és a várost körül ölelő domboldalak, amely remek lehetőséget nyújt a kirándulni vágyóknak.
A bencések által épített hajdani Szent Márton-monostor volt az egyik legjelentősebb központ ahonnan a kereszténység elterjedt Magyarországon. A Géza fejedelem idején alapított bencés monostor nem csupán egyházi központ, hanem kiemelkedő fontosságú emlékhely, művészettörténeti központ, valamint oktatási intézmény. Ma, mintegy negyven fős szerzetes közösség lakja az apátságot, akik liturgiát tartanak, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.
A főapátság látványos épületegyüttese a Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, közel 300 méter magas dombon, a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza.
Az apátság színes kulturális program kínálattal várja az idelátogatókat minden évben. A programjaik között szerepelnek kiállítások, sportesemények, koncertek, konferenciák. Kiemelkedő program a kortárs művészeti fesztivál az Arcus Temporum kortárs művészeti fesztivál, amely immár több, mint 15 éve várja a közönséget, azzal a szándékkal, hogy a kortárs és a klasszikus művészet között hidat építsen.