Juhász Tibor költő, író, szerkesztő foglalta el szeptember 1-jén a vajszlói rezidenciánkat.
A távoli és jelenleg nagyon nehéz időket élő Argentínából érkezett Pécsre a Magyar Írórezidencia Program vendégeként Emilio Jurado Naón.
A Gyulán élő szerzőpár, Balássy Fanni és Kiss László, tavaly már alkottak a pécsi rezidenciánkon, most július-augusztus folyamán Nyíregyházát fedezték fel.
A Magyar Írórezidencia Program kiemelt helyszíne Debrecen, ahol Bálint Erika él. A szellemi szabadfoglalkozású író a cívisvárosból érkezett az ország másik csücskébe, a Baranya vármegyei Vajszlóra.
Jelentkezzen programunkba pár perc alatt online, előzetes regisztráció nélkül!
8 Rezidencia
4-5 nyelven
Több mint 60 író évente
Közel 560 új mű
Évente 100-nál is több napló
„Pécs. Kaposvár örök riválisa. Mindig mosolyognom kell, nem tudom, városi legenda-e, de állítólag amikor a kaposvári színházat építették, egyetlen cél vezérelte a várost: csak nagyobb legyen, mint a pécsi.”
Sosem vezettem naplót huzamosabb ideig. A rendszeres közléskényszer riasztó nekem. Az alatt a három hét alatt se ment, amíg itt voltam, Vásárhelyen. Skicceket készítettem inkább. Árnyalatokat jegyeztem magamnak föl és árnyakat, és próbáltam dokumentálni a hozzájuk társuló érzéseket. Pontatlan mondatokban igyekeztem rögzíteni a benyomásaim, miközben azzal nyugtattam magam, hogy a programnak hála, írni vagyok itt. Haladtam is. De a napló nem dagadt.
Megérkezni ismert ismeretlenbe,
egy kedves helyre, ahol sohasem éltem,
aminek mégis más a zaja, csendje,
„Elkezdem összeszedni és rendezni az elmúlt két hétben született írástömeget. Átírok, formálok, szépítek, rondítok. Érzelmileg eltávolodom tőle, és ha kell, megölöm bizonyos részeit, hogy meg tudjon születni.”
„ Az én útjaim nem akkor kezdődnek, amikor elindulok. A mostani sem akkor kezdődött, hanem még szeptember legvégén, amikor elkezdtem összeírni, hogy mit hozzak magammal.”
„Az ember erős vágyat érez, hogy megölelje ezeket a fákat, akik túléltek szabadságharcot, Tanácsköztársaságot, két világháborút, Trianont (a 96 évet megért Vigyázó Sándor gróf ebben az évben hal meg, 1921-ben), ‘56-ot.”
„Megyek a Nap utcában, sárga levelek borítják a járdát, lefotózom. Egy kicsit följebb Macskavézót találok. A macskák lustán feküdnek, megengedik a simogatást, rá se hederítenek az emberekre.”
„Az első mindig a szobrok, és nem unom meg, hogy a szobrok mindenhol ugyanazok, mert mindegyik más. Nem a ruhájuk vagy a kardjuk, hanem a kalandjaik.”
